28 - A gazdasági növekedés és a környezetkárosítás összefüggései, a károkozás leküzdésének módjai

2021.10.13

1. A gazdasági növekedés jellemzői és általános következményei

2. A gazdasági növekedés által okozott globális, környezetkárosító problémák 
3. A károkozás leküzdésének módjai


1. A gazdasági növekedés jellemzői és általános következményei

A gazdasági növekedés Jellemzői:

1. technológiai kötöttség:A technológia válik az uralkodó módszerré a szükségletek kielégítésére. Ez egyszerű, hatékony és sokrétű. És mire a hátrányai kiderülnek, ez elterjedt, beágyazódott, és érdekek kötődnek hozzá.

2. Pazarló fogyasztás: A gazdasági fellendülés eredménye → tömegfogyasztás → emelkedő életszínvonal → eredménye pazarló fogyasztás. Rossz minőségű, rövid használatra készített eldobható termékek. Rövidebb idő alatt lesz a nyersanyagból szemét. Ma már az átlagos életszínvonalon élők is megengedhetik maguknak a pazarlást.

3. növekedési kényszer: A gazdasági növekedés a társadalmi célok megvalósulásának alapvető feltétele. A társadalom ki van szolgáltatva a növekedési kényszernek. A fejlődés csak a fogyasztás kiterjedésével tartható fenn.

A gazdasági növekedés következményei:

A Föld lakossága 1900 óta több, mint háromszorosára nőtt. A termelés egyre gyorsabb ütemben bővül. Például az ipari termelés ötvenszeresére bővült. / A gazdasági növekedés határozza meg egy társadalom fejlődését, ezért a társadalom fejlődése elsősorban gazdasági céloknak van alárendelve. / Az általános népességnövekedésből adódik: Kényszer a gazdasági teljesítmény növelésére és az eredmény fokozására. Ennek következménye, hogy a gazdasági növekedés elkerülhetetlen.


2. A gazdasági növekedés által okozott globális, környezetkárosító problémák

Túlnépesedés, szegénység, éhezés: A népességnövekedés következménye, hogy nőnek az életszínvonal emelkedésére irányuló igények. Ebből következik → nőnek a társadalmi különbségek / fokozódó strukturális munkanélküliség → társadalmi, politikai, ökológiai instabilitást hoz.

Lassuló élelmiszer-termelés, talajszennyezés: csökkenő fakitermelés - a kitermelés mértéke meghaladja a megújulás, telepítés ütemét // Talajszennyezés: → termőföldek tönkremenetele az eredménye. // Mezőgazdasági visszaesés: - főleg a fejletlen régiókban - pedig a népességnövekedés itt pont fejlődést igényelne // világszerte megtorpanás a művelhető területek terjeszkedésére // lelassult az öntözött területek növekedése és a műtrágyafelhasználás // Lég- és vízszennyezés, árvizek, elsivatagosodás: → Ezért romlik a természeti erőforrások minősége.

Az édesvízkészletek szűkössége, szennyezettsége: A világ vízigénye gyorsabban nő, mint a népesség • A készlet szűkösségének okai: túlhasználat, szennyezettség, süllyedő talajvíz // A vízkészlet átcsoportosístása kiélezi az ellenétet a víz kettős szerepében // Nyersanyag gazdasági célokra.. →← életfenntartás → eredménye a gazdasági növekedés → vízfelhasználás miatt kevesebb víz jut az ökoszisztéma fenntartására.

A biológiai változatosság veszélyeztetettsége: Következménye az esőerdők kiirtása → élővilág pusztítása, fák kiirtása - a fotoszintézis hiánya → környezetszennyezés // az élőhely területének csökkentése → az élő fajok száma csökken // A fajok sokfélesége, az élőlények génállománya pótolhatatlan → kipusztulásuk után elvész a lehetőség ezek felhasználására // Ha nincs biológiai változatosság → nincs szelekció → nem válogatódnak ki az alkalmazkodni képes élőlények.

A változó légkör káros következményei: // Az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése eredményez: → klímaváltozást, globális felmelegedést - Globális felmelegedés eredménye → jéghegyolvadás - jéghegyolvadás eredménye → tengerszintemelkedés -tengerszintemelkedés eredménye → veszélyeztetett partvidékek - veszélyeztetett partvidékek eredménye → csapadékcsökkenés - csapadékcsökkenés eredménye → növekvő öntözési igény - növekvő öntözési igény eredménye → csökkenő termőterület - csökkenő termőterület eredménye → az ökoszisztéma veszélyeztettsége.

A hulladékmennyiség növekedése és veszélyessége: // E-hulladékok → nem megfelelő lerakás / újrahasznosítás → veszélyes gázok kibocsátása, nem lebomló anyagok → az ökoszisztéma veszélyeztetése // pl. hűtőberendezések - freonkibocsátás → az ózonréteg rombolása.

A nem megújuló természeti erőforrások kimerülése: • Az energia fontos - mind a gazdálkodás, mind a globális környezetre gyakorolt hatása miatt // fosszilis energiahordozók: kőszén, kőolaj → feldolgozásuk és kibocsátásuk szennyező hatású - pl. autók, repülők szén-dioxid kibocsátása // egyenlőtlen elosztás, olajfüggőség → Az olajtermelő országok gazdasági és politikai instabilitása befolyásolja // A megújuló energiaforrások egyelőre nem vették át a vezető szerepet - még nem elég hatékonyak / drágák - pl. szélkerék, elektromos autó.

Az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota: // A gazdasági fejlettségből adódó környezetszennyezés veszélyezteti az emberiség egészségi állapotát // légszennyezés - a nagyvárosi szmog // táplálékszennyezés - nem, vagy lassan lebomló szerves anyagok, GMO-k // Modern élelmezés - tartósítószerek → korlátozzák a fontos ásványi anyagok felszívódását a szervezetben.


3. A károkozás leküzdésének módjai

Az ökológiai lábnyom csökkentése: // Ökológiai lábnyom = A popouláció egy bizonyos része (személy/ország) által önmaga fenntartására felhasznált ivóvíz, termőföld, tengervíz (természeti erőforrások) mennyisége // megmutatja a társadalom és az egyes ember környezetre gyakorolt hatását

// egy ember ökológiai lábnyoma hat részből áll: // az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető // annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülőzhetetlen // a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület // a tengeri élőlények fogyasztásának és a vízfelhasználásának megfelelő tengerterület // a lakhatáshoz szükséges földterület // az egyéni energiafogyasztással arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges erdőterület.

//ha egyenlően osztozna a föld lakossága, kevesebb, mint 2 hektár jutna minden emberre a Földön // átlagos lábnyom = 1,8 hektár/fő • legnagyobb lábnyom = USA, Egyesült Arab Emírségek, Kanada lakossága - kb. 9 hektár/fő // legkisebb lábnyom = Mozambik, Bangladesh, Nepál - kb. 0,5 hektár/fő // Magyarország lábnyoma átlagosan = 3,7 hektár/fő

// ökológiai hiány = az ökológiai lábnyom és az eltartóképesség különbsége → pazarló életmód → a probléma a jövő nemzedékeire hárul

// jelenleg az 1 év alatt elhasznált erőforrások megújítására az ökoszisztémának 1,5 évre van szüksége

// ENSZ-előrejelzések: 1990 és 2030 között a Föld lakosságának száma 3,7 milliárddal nő // Az élelmiszerhiány megduplázódik // az ipari termelés és energiafelhasználás megháromszorozódik / a 2030-as évekre az emberiség fenntartására két Föld bolygó ökológiai kapacitására lenne szükség.

környezetbarát magatartásforma kialakítása - fenntartható fejlődés:

// termelési oldalról: környezetkímélő technológiák és megoldások // méltányos kereskedelem // szabályozás: normatív szabályozás (közvetlen) - műszaki paraméterek, szabványosítás, a szennyezés szabályzása, szigorú engedélyeztetési eljárás → szankcionálás // gazdasági szabályozás (közvetett) - adók, támogatások.

// fogyasztói oldalról: környezetkímélő gazdaságból származó termékek előtérbe helyezése // újrahasznosítás // víztakarékosság - pl. fürdő helyett zuhany // energiatakarékosság - pl. izzók, természetes fény.

// lakóhelyek szempontjából: // Tudatos várostervezés // fejlett, racionális közlekedési infrastruktúra // energiahatékony passzív házak // elekrtomos járművek fejlesztése // kerékpárhasználat // szmogriadós intézkedések - pl. páros-páratlan rendszámú autók engedélyezése felváltva.

// össztársadalmi szempontból: • ökológiai szempontú adóreformok // racionális népességpolitika // támogatások, ösztönzők

az globális problémák kezeléséért minden ember személyesen is felelős a saját országában, lakóhelyén és szűkebb környezetében → jelmondat: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!