26 - A női munkavállalás lehetőségei, egyéni és társadalmi problémái, következményei

2021.10.14

1. A nők helyzetének rövid történeti áttekintése - női emancipációs mozgalmak

2. A női munkavállalás áttekintése, lehetőségei és problémái
3. A női munkavállalás egyéni és társadalmi hatásai
 


1. A nők helyzetének rövid történeti áttekintése - női emancipációs mozgalmak

A nők helyzetének változása:

• A nők helyzetét meghatározó legfőbb tényezők a biológiai különbségek → a történelem során mindkét nemnek más feladatok, felelősségek jutottak • férfi: a család biztonságáért felelős • nő: a hétköznapok nyugalmáért felelős.

A nemi szerepek változása a történelem során:   

• Hagyományos társadalmak • férfi: kenyérkereső • Nő: az otthont és a háztartást igazgatja (termelői értelemben) 

• Az indusztriális → polgári társadalom - különböző társadalmi rétegek • polgári család: • férfi: eltartó • nő: eltartott 

• munkáscsalád: mindkét nem lehet eltartó, de elsősorban a férfi → mindkettő partiarchális családmodell.

→ ezekből fakadós különbségek a nemek társadalmi szerepvállalása között:

• A nőknek nincsenek politikai jogaik • A nők nem ugyanúgy részesülnek az oktatásból • A nők nem ugyanúgy részesülnek a tulajdonból/örökségből • A nőknek különböző jogaik, más jogi képviseletük van.

Női emancipációs mozgalmak:

• Kezdetük: 1880-as évek, angol és amerikai középosztály • Hatás: ipari forradalom, később az első világháború erősíti • Követelések: választójog, jogi egyenlőség, oktatás, egyenlő munkabérek stb. 

• eredmények: • 1918 után választójog (utolsóként Svájc, 1972) • 1945 után munka és oktatás • 1960-70-es évek: előítéletek és diszkrimináció jogi megszűntetése.

A női egyenjogúság aktuális kérdése:

Különbségek a nők és férfiak között: 

• fizetésbeli eltérés • a nők politikai alulreprezentáltsága • "férfisovinizmus" • üvegplafon → ld. a női munkavállalás lehetőségi 

• társadalmi sztereotípiák: • férfiak: pénz, vezető pozíciók, erő, műszai szakmák • nők: háztartás, adminisztráció • → kevés nő a vezető pozíciókban • → ezek elsődleges oka az, hogy a társadalom így kondicionálja a nemeket a gyerekkortól kezdve 

Változások: 

• A nők pozitív diszkriminációja - pl. kvóták munkahelyeken 

• a nők elleni erőszak jogi tilalma • a családon belüli erőszak hetente 1 nő életét követeli • lehet szexuális, gazdasági, verbális vagy lelki erőszak • miért tűrik egyes nők? gyerekek, önbecsülés hiánya, beletörődés, szégyenérzet, bűntudat, szerelem, házastársi eskü 
• (válásnál) a férfiak is apaszerepben → GYES, GYED 
• "a férfiak korábban halnak"


2. A női munkavállalás áttekintése, lehetőségei és problémái 

Áttekintés:

• a nők munkába állítása Magyarországon: az 1950-es években kezdődött. • gazdasági kényszer: teljes foglalkoztatottság → a nők is dolgoznak • ideológiai nyomás: • az állam szerepe a családi és magánéletben • csak a "dolgozó nő" a társadalom értékes tagja.

• a kereső tevékenység, a munka és a karrierépítés egyre fontosabbá válik a nők számára → a 25-54 éves korosztály foglalkoztatottsága nagyjából megfelel az EU-s átlagnak - de ez csalóka: • az első gyerek születését követően ez hirtelen lezuhan • a közel azonos foglalkoztatottsági helyzet mögött eltérő társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok vannak.

• Magyarországon 3 év a "szülési szabadság" - máshol jóval kevesebb - hagyományok és a munkanélküliség statisztikai mutatói miatt.

lehetőségek:

A munkavállalás fő háttere az anyagi kényszer, további motivációk: társadalmi megbecsülés, karrier, önmegvalósítás • módosult a férfi-női szerepek tradicionális felfogása → megnőtt az anyagi kényszer nélkül is munkát vállaló nők aránya → a dolgozó nő szerepe - de a karrierista nő szerepe még mindig nem széleskörűen elfogadott • jogi akadálya már nincs annak, hogy a nők is megfelelő szaktudással rendelkezzenek → a nők sokszor magasabban képzettek, mint a férfiak, mégsem javul a munkaerőpiaci helyzetük • vannak elnőiesedett szakmák - pl. az oktatás területén → tanítónők → ezek presztízse csökkenni látszik • Vannak a nők felé nem nyíló területek - pl. mérnöki, informatikai szakmák • alternatíva lehet a nőknek: • vállalkozási szféra - magánvállalkozás → saját munkaidőbeosztás • távmunkavégzés - pl. online vállalkozások • női kvóta - pozitív diszkrimináció → sok nő ellenzi.

problémák:

• a családi élet és a karrier összeegyeztetése - szinte kizárólag a nők esetében merül fel • a gyermekvállalás kérdése → karriertörés? • egyre nehezebb a gyermekvállalás után visszatérni a korábbi munkahelyre, vagy általában a munkaerőpiacra • a munkát vállaló nő kisgyermekes anya → csökken a terhelhetőség • a kimaradt idő lemaradáshoz vezethet • GYES, GYED GYET → ld. 18. témakör

• a nők sokszor a társadalom gazdasági kellékei - amikor szükség van rájuk, munkába állítják őket - pl. világháborúk, szocializmus.

• üvegplafon: a női karrier megtorpan - nem lehet látni az akadályt, de egyértelműen külső gátak → a női karrier egy bizonyos szint után nem tud fejlődni. 

• piramiselv: viszonylag sok nő gazdasági középvezetőként - viszont kevés nő a felső vezető pozíciókban, felsőoktatásban és pártokban, ugyanolyan képzettséggel • pl. a női egyetemi hallgatók többségben, de a professzorok között sokkal több a férfi → kevés a női példakép.

• kereseti egyenlőtlenségek: • a világon mindenhol probléma • ahol nincs: egységes bérek esetén - pl. közalkalmazottak • Magyarországi adatok: • átlagosan 20%-kal keres többet egy férfi hasonló pozícióban • két és három gyermek esetén ez 40% is lehet • minél lejjebb haladunk a vállalati hierarchiában, annál nagyobb mértékű a bérrés • a fővárosban dolgozó nők bére átlagosan 10%-kal magasabb, mint a vidéken dolgozóké.


3. A női munkavállalás egyéni és társadalmi hatásai 

Egyéni hatások:

• A karrier és a családi élet összeegyeztetése → a kettős szerep beindíthat egy spirált: nincs idő a gyerekekre, házastársa, kikapcsolódásra → lelki kimerülés → rossz munkahelyi teljesítmény → önbizalomhiány. 

• Gyermekvállalás → karriertörés → csalódottság, kilátástalan helyzet.
• Értékrendváltozás: karrier helyezése a család elé → karrierista nők. 

Társadalmi hatások:

A karrier és a család harmonizálásának konfliktusa → házassági, párkapcsolati konfliktusok • nő a válások száma • későbbi házasodás → későbbi/kevesebb gyerekvállalás → demográfiai következmények 

• a karrier előtérbe helyezése → változó családmodell.