25. A fogyasztói társadalom hatása és érvényességi köre

2021.10.14

1. A fogyasztói társadalom fogalma és kialakulása.

2. A fogyasztói társadalom jellemzői.

3. A fogyasztói társadalom hatásai. 

4. A fogyasztói társadalom érvényességi köre


1. A fogyasztói társadalom fogalma és kialakulása.

A fogyasztói társadalom fogalma:

• olyan társadalom, ahol (az egyre növekvő számú) javak és szolgáltatások fogyasztása az emberi élet társadalmilag elfogadott célja, valamint sokak személyes motivációja.

• a társadalmi sturktúrák, mechanizmusok jelentős része a fogyasztói viselkedésben, sturktúrában nyilvánul meg.
• jelenleg a gazdaságilag fejlett társadalmakra értendő.

A fogyasztói társadalom kialakulása:

• a második világháború után az európai gazdaság újjáépítése - Marshall-segély → '50-70-es évek alatt komoly gazdasági növekedés → keynesianus gazdaságpolitika: magas szociális kiadások → keresetélénkítés → középrétegesedés → a gazdaság motorjává a fogyasztás válik.


2. A fogyasztói társadalom jellemzői 

• a kapitalista gazdaság eredményeként jön létre: tömegtermelés, megnövekedett bérek → létfenntartáson felüli többletfogyasztás 

• állítás: a gazdaságnak folyamatosan növekednie kell - ez úgy lehetséges, ha az emberek egyre többet fogyasztanak → fogyasztásösztönzés: reklámok, csomagolások, akciók, leértékelések, gyorsan romló eszközök, hitelek, stb. 

• ma a fogyasztói társadalmakban a lakosság többsége nem küzd a napi létfenntartásért - legfeljebb az ilyen társadalmak alsó, szűk rétege 

• a fogyasztás már nem csak szükségletek kelégítése, hanem presztízskérdés, társadalmi státuszkülönbségek megjelenítője - "az vagy, amit megveszel/eszel" - pl. egy ember anyagi helyzetét tükrözheti az, hogy milyen autója van 

• különböző társadalmi rétegek között más-más fogyasztási kultúra alakul ki - ezeket nem csak az anyagi helyzet, hanem az iskolázottság, fogyasztás, lakóhely, származás és kulturális szokások is befolyásolják 

• a fogyasztási igények befolyásolói: • életfeltételekre épülő szükségleti hierarchia • a modernizációs fejlődés kínálata • a piacon folyamatosan új javak jelennek meg - pl. évente új iPhone • az új javak megvásárlására fogyasztásösztönzéssel (ld. feljebb), manipulációval késztetik a vásárlókat • először a legkedvezőbb körülmények között élők tudják birtokolni az új javakat → divatot teremtenek a többieknek - az alsóbb társadalmi rétegekhez késéssel érkeznek 

• A folyton változó, új javak megszerzésére késztető fogyasztást a termelők gazdasági érdeke mozgatja • amikor már szinte mindenki hozzájuthat valamely modenrn eszközhöz, akkor annak egy újabb funkciókkal felszerelt, minőségibb változatát dobják piacra → újrakezdődik a vásárlási láz - pl. évente új iphone, mosógép → automata mosógép, tévé → plazma tévé 

• aki hasonulni akar valamilyen társadalmi réteghez, olyan javakat is megszerez, ami nem tartozik a fogyasztási szükségletei közé, meghaladja az igényeit = presztízsfogyasztás 

• a fogyasztás forradalmasítása - cél: szórakoztató bevásárlás → a fogyasztási spirál fenntartása- pl. gyorséttermek, bevásárlóközpontok, hitelkártyák.


3. A fogyasztói társadalom hatásai 

• a fogyasztói társadalom pozitív hatásai:

• folyamatos keresletnövekedés → új munkahelyek 

• gazdasági növekedés 
• jólét és kényelem 

• a fogyasztói társadalom negatív hatásai:

• környezetszennyezés, a fenntarthatóság problémája → ld. 27. és 28. témakör 

• folyamatos gazdasági növekedés • növekvő fogyasztás → túlnépesedés (több élelem kell → GMO-k kérdésköre), környezetszennyezés, növekvő ökológiai lábnyom • szűkös erőforrások - a megújuló energiaforrások lassan és fokozatsan kerülnek be a mindennapi használatba → mi lesz, ha kimerülnek a meg nem újuló energiaforrások? 

• a fogyasztói társadalom nincs tekintettel a környezetszennyezésre, mert • a hatások nem azonnaliak, hanem közvetettek, sokszor a távoli jövőben jelentkeznek - nincs szem előtt tartva a fenntartható fejlődés • a károkat a társadalom egésze elosztva viseli → nehezen számszerűsíthetőek → alábecsültek • okok és okozatok egymásól távol → gyakran nem egyértelmű, melyik cselekedettel hogyan szennyeződik a könyezet 

• a fogyasztói társadalom mélyíti a társadalmi különbségeket • új gazdasági folyamatok → nagy fogyasztás → tömegtermelés → gyermekmunka, embertelen körülmények a fejlődő országokban 

A fogyasztás hatása a boldogságra: 

• a fogyasztói társadalom alapvetése: termelés növekedése → társadalmi jólét növekedése - a fogyasztás boldogsághoz, elégedettséghez vezet 

• valójában a feltevés ellenkezője bizonyítható: a fogyasztás mértéke és a boldogság nem feltétlenül egyenesen arányos • pl. USA: 1940-70 között folyamatos reálbérnövekedés, mégis az elégedettségi szint az '50-es évek végén tetőzött, onnantól kezdve folyamatosan csökkent • pl. Japán: 1960 és 1980 között a GDP több mint 100%-kal növekedett, az elégedettségi szint mégsem • pl. a gazdaságilag fejlett fogyasztói társadalmakban gyakoribb a depresszió, mint a korábbi, vagy fejletlenebb társadalmakban.

A reklámok szerepének növekedése:

• klasszikus feltevés: a fogyasztók autonóm döntéseket hoznak - valójában a termelők aktívan befolyásolják a fogyasztást 

• a reklámok a fogyasztást, mint a boldogság megélésének alapvető eszközét mutatják be - pl. fogkrém = szépség, dezodor = csábítás, új telefon = sok barát, jó mosópor = boldog családi élet 

• a reklámok elsősorban tudatalatti vágyakat, motivációkat, félelmeket céloznak meg - pszichológiai eszközöket alkalmaznak • gyakran irreális vágyakat keltenek → frusztrációt okozhatnak 

a kreativitás visszaszorulása: 

• a fogyasztói oldalon visszaszorul a kreativitás - inkább a kész termékek megvásárlására késztetik az emberket - pl. gyerekeknél műanyag figurák, nem kreatív játékok • a termelői oldalon nő a kreativitás - állandó újdonságok megjenelése, reklámeszközök 

a szociális kötelékek lazulása:

 • a reklámok gyakran irreális vágyakat keltenek → frusztrációt okozhatnak • a fogyasztás alapvetése az egyéni boldogság keresése, önmegvalósítás → individualisztikus ideológia → lazítja a szociális kötődéseket • a fogyasztói társadalom anyagiasságra nevel.


4. A fogyasztói társadalom érvényességi köre 

• a fogyasztói társadalom fogalma a fejlett/nyugati társadalmakra értendő • centrumországok: USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Észak- és Nyugat-Európa + más fejlett társadalmak • a periférikus, harmadik világbeli országok ezeknek a társadalmaknak termelnek, vetik magukat alá - de nincs lehetőségük a fogyasztási színvonaluk emelésére → a létminimumon vagy alattta tengődnek.